Félős kutya sétáltatása – Berni és Luna🐶
Amikor Berni megkeresett, jelezte, hogy többféle szakemberrel beszélt már Luna problémájával kapcsolatban, de sajnos egyiknél sem érezte azt, hogy jó helyen lennének. Elmesélte, hogy Luna az örökbefogadása előtt 5 évig volt menhelyen és nagyon fél a hangos zajoktól, emiatt instabil a közlekedésük városi környezetben. Egy félős kutya sétáltatása nagyon megterhelő mindkét fél számára, éppen ezért Berni nem meri / tudja a belvárosba vinni Lunát.
Nemrég csendesebb környékre költöztek, így sokkal könnyebbek a mindennapok. Itt tudnak olyan útvonalakon menni, ami nyugodt, nem stresszes a kutyának, ennek ellenére Berni jelezte, hogy szeretne ezzel a problémával foglalkozni és hosszútávon megoldást találni rá.
Megszoksz vagy megszöksz? – Inkább az utóbbi
Bármilyen problémával dolgozunk, ami ennyire komoly mindennapi stresszként hat a kutyára, nagyon fontos, hogy egy olyan környezetben tegyük, ahol lehetősége van rá, hogy jól érezze magát és megpihenjen. Jelen esetben a költözés a legjobb dolog, ami Lunával történhetett, mivel a belvárosi környezet folyamatosan rontott az állapotán. Ha egy kutyát – akiről sok esetben nem tudjuk, milyen traumák érték eddigi élete során – bedobunk egy olyan környezetbe, ahol a mindennapi séta stresszfaktor, az a legtöbb esetben nincs jótékony hatással a kutyára. Ettől nem fogja megszokni a helyzetet, hanem egyre súlyosbodik a problémája, amit hosszútávon sokkal nehezebb lesz kezelni.
A nyugi a tuti
Amikor elkezdtünk együtt dolgozni Bernivel, éreztem rajta, hogy nagyon feszült a kialakult helyzet miatt. Szerette volna, hogy Lunának jó legyen, de úgy érezte, hogy nem tud neki segíteni – emiatt sokszor feszültebb és tehetetlenebb volt egy-egy helyzetben, mint a kutyája. Ilyen esetekben nagyon fontosnak tartom, hogy a gazdáról minél több feszültséget vegyek le, mert ha én is csak egy elvárásokkal teli folyamat elé állítom őt a közös munka során, egyáltalán nem fog tudni feloldódni. Sem a gazda, sem a kutya. Márpedig az ilyen helyzeteknek éppen ez lenne a célja.
Elmondtam neki, hogy én javaslatokat teszek és eszközöket adok a kezébe, azzal kapcsolatban, hogyan tudjuk kezelni ezt a problémát. Nagyon fontos, hogy ne érezze magát nyomás alatt és jelezze, ha úgy érzi, valami nem jó. Fontosabb, hogy először az ő általános közérzetét tegyük jóvá a sétákkal kapcsolatban, hiszen máskülönben az ő feszültsége csapódik le a kutyán.
Luna kiképzése
Első lépésként elkezdtünk Lunának megtanítani olyan alapfeladatokat, mint az ül, marad vagy fekszik. Majd ezeket “kivittük” a stresszes útszakaszokra, természetesen mindezt fokozatosan. Ezzel azt próbáltuk elérni, hogy Luna annak ellenére, hogy stresszhelyzetben van és nagyon fél, kontrollálható legyen és megcsinálja azt, amit kérünk tőle. Ez látszólag nagyon egyszerűnek hangzik, de akinek van traumatizált vagy nagyon félős kutyája, tudja, hogy ilyenkor a kutyák olyan pánikszerű állapotba kerülnek, hogy sokszor már az is óriási feladat, hogy a gazdának sikerüljön felvenni a kutyájával egy kb. 2 másodperces szemkontaktust.
Bernivel nem a megszokott heti rendszerességgel, hanem 2-3 hetente találkoztunk, így építettük fel a kiképzés menetét. Lunának több idő kellett, hogy leülepedjenek a feladatok két alkalom között. Amikor Luna az 5. alkalom után képes volt ezekben a stresszhelyzetekben Bernire figyelni és kontrollálható volt akár másfél percig is, akkor elkezdtünk hosszú pórázzal, úgynevezett flexivel dolgozni. Luna már képes volt a félős állapotaiban is koncentrálni, így a hosszú pórázon is képes volt kontrollt gyakorolni a saját viselkedése felett és nem az volt az első reakciója, hogy világgá szalad.
A flexi jelentősége
A hosszú póráz által Luna kevésbé érezte magát beszorítva, volt lehetősége arra, hogy magától menjen bele a helyzetekbe és kedve szerint ki is tudjon belőlük jönni. Így sokkal könnyebb számára a stresszt kezelni, mert önállóan, szabadon dönthet egy-egy szituációban, nem mi tesszük azt helyette. Ha nem helyezzük nyomás alá, megtanulja, hogy képes irányítani a helyzeteket, rendelkezik kontrollal, és így már nem csak passzív elszenvedője a körülményeknek.
Kölcsönös bizalom
A kiképzés Berni számára is szuper tanulási folyamat volt: megtanulta a kutyája korlátjait és jobban odafigyelt az apró örömökre, sikerekre, amiket 5 év menhely után tudott mutatni. Tisztában van azzal, hogy Luna még nagyon sokáig fog félni, de most már tudják kezelni a stresszes helyzeteket és egyikőjük sem esik pánikba egy félelmetes busztól. Rengeteget fejlődtek, csiszolódtak és mindkettőjüknek egyre csak nő a bizalma egymás felé. A munkám lényege pedig ez: kölcsönös bizalom a kutya és a gazdája közt.
Ha kíváncsi vagy a többi traumával kapcsolatos kutya-gazdi történetre, itt megtalálod.
