A kutyasétáltatás érzelmi terhei
Sokan meséltek arról, hogy érzelmileg mennyire megterhelő tud lenni a kutyasétáltatás.
Különösen akkor, ha a kutyátok reaktív és agresszió problémákkal küzd. Ilyenkor sokszor
szégyenérzetük támad a gazdiknak és úgy érzik, hogy mások, akik látják az utcán lenézik és
ettől csak még frusztráltabbá válnak.
Gyakran számoltok be arról is, hogy úgy érzitek csak ti küzdötök ilyen problémákkal, hogy a
környéken más gazdiknak egyáltalán nincs ehhez hasonló problémája a kutyájával. Ezen
általában mindig nagyon meglepődöm főleg, amikor megkérdezik tőlem, hogy sok ilyen
kutyával dolgozom-e? Viccesen azt szoktam mondani, hogyha nem lennének ilyen
problémájú kutyák, akkor nem lenne évek óta tele a naptáram.
Nekem ez a szakterületem, hogy reaktív és agresszió problémás kutyákkal foglalkozom.
Kifejezetten olyan típusú kutyákkal, akikkel nagyon nehéz az utcán sétálni, megugatnak és
morognak más kutyákra, akik nagyon nehezen szocializálódnak.
Nem vagytok egyedül!
Az igazság az, hogyha az embernek viszonylag problémamentes a kutyája séta közben, akkor
is kaphat megjegyzéseket és kéretlen tanácsokat, ítélkező hozzászólásokat a séta kapcsán.
Sok ember erre valamiért feljogosítva érzi magát, hogy idegen létükre ismeretlen embereket
tanácsokkal lásson el.
Nagyon nehéz ezekkel a rossz érzésekkel és a frusztrációval szembesülni séta közben naponta többször és ezért is írom ezt a cikket, hogy akik ilyen problémával küzdenek ne
érezzék magukat annyira egyedül, hiszen rengeteg ilyen kutya van és nagyon sok gazdi küzd
ezzel nap mint nap.
Sokszor mesélitek, hogy a tréning alatt, amikor közösen sétálunk, akkor sokkal nyugodtabbak
vagytok, kevésbé érzitek úgy, hogy ki vagytok szolgáltatva ezeknek a kellemetlen és
frusztráló szituációnak. Ennek hatására gyakran a gyakorlás is jobban tud sikerülni és a kutya
is kevésbé lesz labilis érzelmileg.
Fontos, hogy a kiképzések alatt a sétáltatás érzelmi részével is foglalkozzunk. Szoktam
javasolni, hogyha a családban van valaki, aki tud segíteni a kutyasétáltatásban akkor jó,
hogyha ezt a feladatot megosztjuk, mert érzelmileg is egy nagy teher tud lenni a tréning.
Persze sajnos ez nem mindig megoldható és nem minden élethelyzet ilyen, de érdemes a
családon belül is kommunikálni erről és beszélni ennek az érzelmi hátteréről is.
Mindenkivel megesik!
Én is ismerem ezt az érzést mert sajnos amióta a Lutri elkezdett öregedni teljesen
indokolatlanul neki is vannak kiszámíthatatlan reakciói más kutyákra. Én is kerültem már
abba a szituációba, hogy nem volt nálam jutalomfalat, nem tudtam ezt kezelni időben, nem
vettem észre időben.
Amikor az emberek hozzám érkeznek a tréningre arról mesélnek, hogy az az egyik
legnehezebb érzés, hogy nincs eszközük arra, hogy ezeket a helyzeteket kezeljék. Nálam a
tréningek legfontosabb célja az, hogy a gazdik számára meg legyen ez az eszköztár, hogy a
problémás helyzeteket rögtön tudják kezelni és el tudják dönteni helyzettől függően, hogy
mikor, milyen megoldáshoz folyamodjanak.
Ha az embernek vannak megoldásai a problémás
helyzetekre, akkor már sokkal magabiztosabban tudnak belemenni olyan szituációkba, amik
előtte sokkal félelmetesebb voltak. Hosszútávon fel tudja ismerni hogy, hogy lehetett volna
jobban csinálni és a jövőben, hogy tudja ezeket korrigálni.
Mértékkel gyakorolj!
Nem mindig a sok gyakorlás a célravezető. Azt szoktam javasolni, hogy az emberek tartsanak
pihenőnapokat, pihenő időszakokat. Sokan úgy kezdenek bele a tréningbe, hogy azt
gondolják: minél többet gyakorolnak, annál hamarabb lesz jobb a helyzet. Egyre több és több
kutyás szituációba próbálnak belemenni, hogy majd a sok gyakorlás által egyre jobb és jobb
legyen a kutya. Nagyon fontos, hogy a kutya számára is és a gazdik számára is kell pihenő
időt hagyni, amíg a tanult dolgok leülepednek.
Emelett bármennyire is lehetnek eszközeink ezekben a szituációkban, ezek akkor is
stresszesek maradnak a kutya és a gazda számára is. Nagyon fontos pont emiatt, hogy
ezeknek a szituációknak hagyjunk időt arra, hogy leülepedjenek, kipihenjük a kutyával együtt
és kicsit fel is töltődjünk.
Vannak olyan napok amikor érdemesebb egyszerűen csak átmenni
az út túloldalára, hogyha kutyát látunk és nem belemenni a helyzetekbe. Minden
élethelyzetben, minden kutya gazdi kapcsolatban meg kell találni a gyakorlás és a pihenő
idők közti egyensúlyt. El kell fogadni, hogy nem csak nekünk vannak rossz napjaink, hanem a
kutyának is lehetnek rossz napjai.
Vannak gazdik akik felismerik, hogy mi az ami befolyással van a kutyára. Akár az időjárás,
lehet az utcán egy építkezés vagy akár csak az, hogyha már a séta első pár percében történik
egy váratlan helyzet a kutya számára, ami miatt stresszbe kerül. Onnantól kezdve már sokkal
nehezebb a séta további részét is kezelni.
A kutya-gazdi kapcsolat a legfontosabb
A tréningeken mindig el szoktam mondani, hogy a gazdi ismeri a kutyát, én azokkal az
információkkal tudok dolgozni, amit a gazda mond és abszolút az a kiindulási alap. Neki van
vele tapasztalata és a legnagyobb ismerete a saját kutyáját illetően. Én segíteni tudom a
gazdát a fejlődésben és, hogy hogyan haladjanak tovább ezen az úton a kutyával, de itt a
fontos lépéseket mindig a gazdiknak kell megtenniük.
Emellett nagyon fontos saját magunk számára is beismerni ezeket a rossz érzéseket,
frusztráltságokat megfogalmazni, mert ezáltal tudunk kitalálni megoldásokat erre is. És
azáltal, hogy beszélgetünk róla én is jobban tudok segíteni.
Külső tényezők figyelembevétele kutyasétáltatás alatt
Vannak olyan szituációk is amikor nem a gazda és nem a kutya felelőssége, hogy nehéz a
séta. Például kertvárosi környezetbe, hogyha egy olyan útvonalon indulunk neki sétálni, ahol
minden kerítés mögött van kutya és folyamatosan minden kutya őrjöngve reagál a mi sétáló
kutyánkra, akkor ez egy nagyon nagy elvárás, hogy a mi kutyánk csendben, nyugodtan
sétáljon végig. Ilyen helyzetek ellen például lehet keresni a környéken olyan helyeket, ahol
kevesebb a kutya. Ezáltal sokkal könnyebben kezelhetőek lesznek a séták.
Fontos leszögezni, hogy a kutya aktivitása, problémás viselkedése nem feltétlenül valaki
hibája. Sokan érkeznek úgy hozzám, hogy már a bemutatkozó levelében azt írják, hogy
tudják, hogy ők rontottak el valamit.
Vannak olyan szituációk, amikor egyáltalán senki nem rontott el semmit sem, egy külső rajtunk kívül álló tényező például egy kutyatámadás, vagy a kutya öregedése, vagy egy nagyon hangos hosszan tartó építkezés a szomszédban okozhatja ezeket a problémáka. Sok esetben hasznos, hogyha rájövünk a problémák forrására, de szerencsére tudjuk kezelni akkor is, ha egy mentett kutyánk van és nem tudunk semmit az előéletéről.
Ha el is rontottunk valamit a múltban mert, azt gondoltuk, akkor abban a helyzetben, hogy jó
megoldásaink vannak vagy nem voltak más eszközeink és olyan megoldásokhoz nyúltunk,
amiket most már látunk, hogy nem jók, nagyon fontos, hogy ezért ne hibáztassuk magunkat
és a jövőbe tekintsünk. Hogyha az ember már mer segítséget kérni, akkor már a haladás
útján van. Persze sokszor nehéz megtalálni a megfelelő segítséget, de nem szabad feladni
mert nincs reménytelen kutya és minden helyzet kezelhető!
Ha pedig szeretnétek még több külföldi, professzionális kutya tréningekről olvasni nagyon ajánlom Dr. Sophia Yin, állatorvos weboldalát.
Fotó: Kaszás Tamás
